Közdomainek és aldomainek a .hu alatt

A .hu alatt ma 31 olyan második szintű név működik – a co.hu-tól az ingatlan.hu-n át az utazas.hu-ig –, amely alá a Nyilvántartó ugyanúgy jegyez be domaint, mint közvetlenül a .hu alá. Ezek a második szintű közdomainek 1997-ben a szigorú .hu mellett nyitott mellékbejáratként indultak, 2000-ben 25 tematikus névvel bővültek, mára viszont a szerepük marginális. Utánajártunk a történetüknek, megmértük, mennyire használják őket, és megmutatjuk, miben különböznek az aldomainektől – azoktól a nevektől, amelyeket bármely domain használója maga hozhat létre, és amelyeket néhányan árulni is kezdtek.

Jelölések A cikkben három szintet különítünk el. Hivatalos adat az, ami a .hu Nyilvántartó szabályzataiból és közléseiből, jogszabályból, bírósági vagy vitarendezési döntésből, szabványból, illetve más országok nyilvántartóinak hivatalos anyagaiból közvetlenül kiolvasható. Saját kutatás az archív forrásokból (elsősorban az Internet Archive mentéseiből) és a saját technikai mérésünkből származó eredmény. Értelmezés a szakmai olvasatunk. Sajtóforrásra csak kiegészítésként, így megjelölve hivatkozunk.

Két harmadik szintű név, két különböző státusz

Hivatalos adat A .hu Domainregisztrációs Szabályzata (DRSz) szerint közdomain „a .hu felső szintű, továbbá ez alatt szükség szerint megnyitott olyan második szintű Internet domain nevek, amelyek alá a regisztrálást a Nyilvántartó végzi”. A szó tehát nem a co.hu-féle nevek külön megnevezése: maga a .hu is közdomain, hiszen alá is a Nyilvántartó regisztrál. A co.hu, az info.hu vagy az ingatlan.hu hivatalos neve második szintű közdomain – olyan második szintű név, amely alá ugyanúgy lehet domaint regisztrálni, mint közvetlenül a .hu alá. A szabályzat mindkét esetet egyformán kezeli: azokra a nevekre vonatkozik, amelyek „közvetlenül a .hu felső szint alatt (pl. cegnev.hu), vagy valamelyik az alá rendelt második szintű közdomain alatt” vannak „(pl. cegnev.co.hu)”. A 2000-es szabályzat még egyetlen szóval, „Fődomain”-ként nevezte meg mindkettőt.

Hivatalos adat Az aldomain más. A Nyilvántartó tudástára szerint a regisztrált név alatt „opcionálisan található még egy tartomány, amit aldomainnek nevezünk”, mint a panaszkezeles.domain.hu esetében a „panaszkezeles”. Ezeket „nem kell regisztrálni, szabadon és általában korlátlan számban létrehozhatóak”.

A két név összevetése

Értelmezés A két név külsőre ugyanolyan: mindkettő harmadik szintű, és a DNS szintjeit számolva ez igaz is. A különbség abban van, ki jegyzi be a nevet, és hol tartják nyilván. A cegnev.co.hu-nak saját domain-használója van, és ugyanazok a szabályok és jogorvoslatok vonatkoznak rá, mint a cegnev.hu-ra, csak egy szinttel mélyebben. A bolt.cegnev.hu a cegnev.hu alatt él: addig és úgy létezik, ameddig és ahogyan a cegnev.hu használója fenntartja.

1997: szigorú .hu, nyitott mellékbejárat

Hivatalos adat A domain.hu archívumában elérhető legkorábbi, 1997. június 16-tól hatályos regisztrációs szabályzat szerint közvetlenül a .hu alá csak Magyarországon hivatalosan bejegyzett szervezet – és nyilvántartásba vett időszaki lap, illetve műsorszolgáltató – igényelhetett nevet, a névnek „igazolhatóan összefüggésben” kellett lennie az igénylővel, és „egy szervezet legfeljebb három nevet” regisztráltathatott. (Az ezt megelőző évekről a legrégebbi .hu domainekről szóló cikkünkben írtunk.) A szigorú .hu mellett hat „közcélú SLD” nyílt, ahogy a második szintű közdomaineket akkor hívták. Ezek alá „bármely hazai vagy külföldi természetes vagy jogi személy” igényelhetett, és a co.hu, org.hu, priv.hu, info.hu alatt a regisztráló szervezet „a névvel kapcsolatban általában tartalmi követelményt nem támaszt[ott]”. A szabályzat meg is nevezte, kiknek szánta őket:

Hivatalos adat Az indulásnál egy hónapig gyűjtötték a közcélú SLD-k alá érkező igényeket. Ha egy névre többen jelentkeztek, az kapta meg, akinek ugyanez a név már megvolt a .hu alatt; ha ilyen igénylő nem volt, sorshúzás döntött.

Saját kutatás A Nyilvántartó 1998-as, az Internet Archive-ban megőrzött gyakori kérdései egyetlen mondatban foglalták össze a helyzetet: „Közvetlenül a »hu« közdomain alá csak a Magyarországon hivatalos nyilvántartásba vettek regisztráltathatnak nevet (ld. Szabályzat). A többi közdomain alá bárki (hazai vagy külföldi szervezetek, magánszemélyek egyaránt) regisztráltathat nevet.” Ugyanez a szöveg a második szintű közdomaineket „tematikusan kialakított főcsoportok”-nak nevezte.

Értelmezés A közdomainek tehát egyfajta mellékbejáratként működtek: ahol a .hu szigorú volt, ott helyet adtak a magánszemélyeknek, a külföldieknek és a szabadon választott neveknek. Hogy a döntéshozók kifejezetten ezért hozták volna létre őket, azt a szabályzat nem mondja ki – ez a szerkezetből levont olvasatunk. Nemzetközi párhuzamait lent mutatjuk be.

2000: nyitás, 25 új közdomain és egy máig ismeretlen jogvita

Hivatalos adat A fordulat 2000. március 1-jén jött: a .hu alá attól kezdve „bármely hazai természetes vagy jogi személy” igényelhetett. A .hu alatti, cégnévvel vagy védjeggyel alá nem támasztott igényeket két hétre nyilvánosan meghirdették, a második szintű közdomainek alatt viszont az igények kiszolgálása „időrendi sorrendben, előzetes nyilvános meghirdetés nélkül” történt, és igénylő továbbra is „bármely hazai vagy külföldi” személy lehetett.

Saját kutatás A Nyilvántartó weboldalának 2000. március 4-i mentésén már 31 közdomain szerepel: „Jelenleg az alábbi második szintű közdomainek alá lehet regisztrációt igényelni: co.hu info.hu org.hu priv.hu sport.hu tm.hu 2000.hu agrar.hu bolt.hu …” A régi hat mellé 25 új, tematikus név került, a 2000.hu-tól a video.hu-ig. Egyik sem a szabályzat szövegében jelent meg, hanem a Nyilvántartó honlapján.

Saját kutatás Hogy miért éppen ez a 25 szó lett közdomain, arról hivatalos indoklást nem találtunk. A korabeli sajtó szerint (Index, 2000) az ISZT a legkeresettebb általános neveket a nyitáskor nem sorsolta ki, hanem megtartotta. A megőrzött elsődleges adatok ezzel összhangban vannak: a nyitás előtt beérkezett igények 2000. március 3-i sorbarendezésének közzétett eredménylistáin szereplő 6 514 név között egyetlen tematikus közdomain-név sincs, 2000 decemberében pedig mind a 31 közdomain-név az Internet Szolgáltatók Tanácsa nevén szerepelt a Nyilvántartó névlistáján.

Értelmezés Valószínű tehát – de hivatalos forrás nem erősíti meg –, hogy a 25 tematikus közdomain a legkeresettebb általános szavakból lett, amelyeket így senki nem kaphatott meg közvetlenül a .hu alatt.

Saját kutatás A történet legfurcsább része 2000. március 4-én kezdődött. A 25 új közdomain csillagot kapott a Nyilvántartó listáján, és alájuk csak ezzel a nyilatkozattal lehetett igényelni:

A csillag és a nyilatkozat egy 2004. január 22-i oldalmódosítással tűnt el. Közben egyetlen tematikus közdomain sem szűnt meg: a lista a mai napig ugyanaz.

Amit nem tudunk: hogy ki és ki ellen vitatkozott, mi volt a jogvita tárgya, és hogyan zárult. A Nyilvántartó korabeli híreiben, a Tanácsadó Testület közzétett állásfoglalásaiban és a korabeli sajtóban nem találtunk rá választ.

Zárolt nevek: ezért nem lehet ma sem auto.hu-t regisztrálni

Saját kutatás 2000. március 7-én a Nyilvántartó „Zárolt nevek” listát tett közzé. Eszerint 29 általános szót – köztük az auto, a konyv, a travel és a business szót – az addigi szabályzat alapján „alaptalanul kizárólagosságot sugalló jellegük miatt” elutasítottak, és „döntésre csak a jogi álláspont kialakulását követően kerül sor”.

Hivatalos adat A Tanácsadó Testület 2/2000. (IV. 12.) elvi állásfoglalása szerint felmerült, hogy a Nyilvántartó ezekből a szavakból is második szintű közdomaineket alakít ki, erről azonban nem született döntés. A testület a zárolás feloldását és a nevek újbóli meghirdetését javasolta.

Saját kutatás A nevek ennek ellenére zárolva maradtak. A listáról 2006–2007-ben a java, 2012 tavaszán a bor került le, a maradék 27 pedig 2016 május–júniusában a Nyilvántartó „csak közvetlenül a .hu alatt védett” nevei közé került. Ezért nem lehet ma sem auto.hu-t, travel.hu-t vagy konyv.hu-t regisztrálni – közdomain alatt viszont igen. A domain.hu példája szerint „lehet igényelni pl. a business.co.hu domain vagy travel.info.hu típusú neveket”, és a business.co.hu valóban létező regisztráció: a whois szerinti jelenlegi rekordja 2005-ös.

Hivatalos adat Néhány javaslatból nem lett közdomain. A Tanácsadó Testület 2000 májusában csak jogosult szakembereknek szóló ugyved.hu, orvos.hu, mernok.hu, epitesz.hu típusú közdomaineket javasolt; közleménye szerint erről az ISZT közgyűlése dönt, ilyen közdomain azonban nem nyílt. A Magyar Szabadalmi Hivatal által kért szabadalom.hu-t és vedjegy.hu-t a testület 2000 novemberében nem javasolta, mert a jogosultakat szerinte a tm.hu védi.

Hogyan fogyott el a közdomainek előnye?

Hivatalos adat A közdomainek eredeti előnyeit a szabályzat fokozatosan kiüresítette. A domain.hu archívumában elérhető szabályzatverziók alapján:

Értelmezés Ma a közdomain lényegében tartalék névtér arra az esetre, ha a kívánt .hu név foglalt. A Nyilvántartó maga is így ajánlja: „Ha a szóba jöhető domainek foglaltak, el lehet gondolkodni a kívánt név bejegyzésén egy második szintű közdomain alá (pl. asztallab.co.hu).”

Mi a különbség ma egy .hu és egy közdomain alatti név között?

Hivatalos adat Jogilag mindkettő a DRSz hatálya alá tartozó domain név: ugyanazok a regisztrátorok, ugyanaz az igénylési, 8 napos meghirdetési, vitarendezési, átruházási és törlési rend vonatkozik rájuk. A különbség a névválasztásban van:

Saját kutatás Az árban sincs különbség: a két általunk vizsgált regisztrátor 2026 szeptemberében a közdomain alatti nevet ugyanannyiért kínálta, mint a .hu-t. A településnév-kivétel a gyakorlatban is látszik: a budapest.co.hu és a szeged.co.hu létező regisztráció (a whois szerinti jelenlegi rekordjuk 2013-as, illetve 2007-es).

A 31 második szintű közdomain

* A tm.hu alá csak az igénylő saját védjegye jegyezhető be. Forrás: a domain.hu második szintű közdomainjeinek listája, 2026. szeptember 25.

Hivatalos adat A nevek csak irányt mutatnak. A domain.hu szerint „a második szintű közdomain nevéből általában látszik, hogy milyen típusú cégeknek, szervezeteknek érdemes ezek alá domain nevet regisztrálni, de az említett tm.hu-t kivéve nincs korlátozás”. A jogasz.hu alá tehát nem csak jogászok regisztrálhatnak. A .hu általános szabályai – védett nevek, formai követelmények, jogszerű névválasztás – viszont minden közdomain alatt érvényesek, a tm.hu alatt pedig csak saját védjegy választható: az a megfogalmazás, hogy mind a 31 alá „bárki bármit” regisztrálhat, nem pontos.

Mennyire használják? Saját mérés 2026 szeptemberéből

Hivatalos adat A Nyilvántartó nyilvános statisztikája csak összesít: 2026. szeptember 24-én 959 387 regisztrált .hu domaint mutatott, közdomainenkénti bontás nélkül.

Saját kutatás Ezért négy különböző forrásból mértünk. A mutatók más-más dolgot mérnek, ezért egymás mellé tehetők, de idősorként nem köthetők össze:

Saját kutatás A 2002-es szám a Nyilvántartó akkori nyilvános névlistáinak archív mentéseiből származik (két közdomainnél néhány hónappal korábbi mentéssel); akkor a közdomain alatti nevek kb. kétharmada a co.hu alatt volt. A 2026-os forgalmi számok egyetlen napon készült pillanatfelvételek, amelyekből csak a végződések darabszámát rögzítettük. A Common Crawl nyilvános webes adatgyűjtés: csak a weben elért oldalakat látja, és a teljes .hu-állománynak csak töredékét fedi le. A 760 név ezért a webes jelenlét alsó becslése, nem a közdomain alatti állomány nagysága.

Értelmezés A mutatók nem rajzolnak ki trendet, és a 2002-es és 2026-os szám közvetlenül nem vethető össze. Az eltérő módszertanú adatok viszont egyaránt arra utalnak, hogy a közdomainek ma jóval marginálisabb szerepet játszanak, mint a 2000-es évek elején.

Saját kutatás A webes nevek is néhány közdomainre koncentrálódnak: a Common Crawlban látható 760 közdomain alatti névből 430 a co.hu, 102 az info.hu alatt van, együtt a nevek 70%-a. A co.hu, az info.hu és a shop.hu kivételével mind a 28 közdomain alatt 30-nál kevesebb webes név látszik, négy alatt (erotica.hu, erotika.hu, priv.hu, tm.hu) egy sem. Üres közdomain ugyanakkor nincs: a .hu névszervereinek válasza szerint mind a 31 alatt van legalább egy delegált név.

Saját kutatás A vitarendezésben is ritkán jelennek meg. A Tanácsadó Testület 593 közzétett eseti állásfoglalása (2000–2022) közül a címek alapján egyetlen szól közdomain alatti névről: 2012-ben a testület a laptop.co.hu-t a laptop.hu védjegyes jogosultjának panasza ellenére a panaszolt javára „teljesíthetőnek látta”, mert a „.co” toldattal megkülönböztetett nevet kellően megkülönböztetőnek tartotta. A 2023 és 2026 között közzétett 129 alternatív vitarendezési (AVF) dokumentum között egy sincs.

Nemzetközi kitekintés: ritka, de nem példa nélküli

Hivatalos adat Az országkódos végződések szerkezetéről a kezelőjük dönt. A kategória-első rendszerekben évtizedekig csak kategóriák alatt lehetett regisztrálni, és a közvetlen második szintet később nyitották meg. A közvetlen-első rendszerekben a közvetlen név az alap, a kategóriák csak kiegészítők – a magyar rendszer ide tartozik.

Értelmezés Ausztria épp 1997-ben lépett az ellenkező irányba: ott akkor nyílt meg a közvetlen .at, nálunk akkor nyíltak meg a .hu mellett a közdomainek. A közvetlen-első rendszerekben a kiegészítő kategóriák jellemzően ott születtek, ahol a közvetlen név szigorú volt – Svédországban egy 2000-es kormányzati jelentés szerint például egy szervezet csak egy fő domaint kaphatott, a magánszemélyek pedig csak a pp.se alatt regisztrálhattak. A francia kategóriákat a liberalizáció után lezárták, a magyar közdomainek viszont a 2000-es nyitás után 26 évvel is nyitva vannak.

Saját kutatás A böngészők által használt nyilvános utótag-lista (Public Suffix List) szerint a 31 magyar közdomain-címkéből 21 – köztük az agrar, a bolt, az ingatlan, a jogasz, a konyvelo, a tozsde és a 2000 – egyetlen más országkód alatt sem szerepel második szintként. Egy rögzített tematikus címkelistával számolva a .hu-nak van a legtöbb tematikus második szintje (26, a sport-tal együtt), utána a brazil (23), a bolíviai (19) és a lengyel (15) végződés jön; ha azonban a szabályozott szakmákat is tematikusnak vesszük, a .br megelőzi a magyart. Felnőtt tartalomra utaló második szint csak négy országkód alatt van, és a .hu alatt a legtöbb: sex, szex, erotica, erotika.

Értelmezés A magyar rendszer tehát nemzetközileg ritka, de nem példa nélküli. A legközelebbi párhuzam a lengyel, ahol a nyilvántartó 33 „funkcionális domaint” üzemeltet a sklep.pl-től (bolt) a szkola.pl-en (iskola) át a turystyka.pl-ig (turizmus). A régióban csak Lengyelországnak van a magyarhoz hasonlóan sok tematikus második szintje.

Aldomainek: amit a domain használója maga hoz létre

Hivatalos adat A DRSz hatálya a .hu és a második szintű közdomainek alá regisztrált nevekre terjed ki. A szabályzat 1997 és 2026 között megjelent 42 változatának egyikében sem szerepel az „aldomain”, a „subdomain” vagy a „harmadik szint” kifejezés. Aldomaint tehát sem regisztrálni, sem bejelenteni nem kell.

Hivatalos adat A DNS szabványa szerint a zóna gazdája szabadon hozhat létre új neveket a saját zónájában, és alzónákat is delegálhat. A pelda.hu használója így a bolt.pelda.hu-t maga is üzemeltetheti, a valami.pelda.hu-t pedig egy másik fél névszervereire is delegálhatja, amely onnantól a saját zónájaként kezeli. A Nyilvántartónál ebből semmi nem látszik: az aldomain nem szerepel a nyilvántartásban, és nem vonatkozik rá a .hu átruházási, regisztrátorváltási és vitarendezési rendje.

Hivatalos adat Szintből is lehet több (a.b.c.pelda.hu). A szabvány csak a hosszt korlátozza – egy címke legfeljebb 63, a teljes név legfeljebb 255 bájt –, ez elméletben több mint száz szintet enged. Az aldomain lehet egyetlen betű is (a.pelda.hu), míg a .hu alá regisztrált név legalább két karakter.

Saját kutatás Magyar példa a többszintű névre: 2017-től legalább 2022-ig a nyugdíjbiztosítási portál a nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu címen működött. Ez ötszintű név, amelyben a tcs.allamkincstar.gov.hu külön delegált zóna. A mindennapokban is gyakoriak a harmadik és negyedik szintű nevek: az eszja.nav.gov.hu, az onlineszamla.nav.gov.hu vagy az iskolák [intézménykódnév].e-kreta.hu címei mind aldomainek.

Hivatalos adat A böngészők kétféle határt ismernek. A bolt.cegnev.hu és a cegnev.hu két külön eredet (origin), így az egyik oldal szkriptjei alapesetben nem férnek hozzá a másik adataihoz. A sütik és az úgynevezett „same-site” szabályok viszont a regisztrálható domainhez igazodnak, amelyet a nyilvános utótag-lista alapján határoznak meg: ebből a szempontból a bolt.cegnev.hu a cegnev.hu-hoz tartozik, és a cegnev.hu olyan sütit is beállíthat, amelyet minden aldomainje megkap. A cegnev.co.hu viszont önálló regisztrálható domain, mert a co.hu szerepel a listán. Saját kutatás Aldomaineket kiosztó nemzetközi szolgáltatások ezért jellemzően felvetetik a szülődomainjüket a lista magánszekciójába; a 2026. szeptember 25-i listán egyetlen .hu végű magánbejegyzés sincs.

Mi lesz az aldomainnel, ha a szülődomain megszűnik vagy gazdát cserél?

Hivatalos adat A DRSz a domain-használót ismeri – azt, „akinek számára a domain név regisztrálásra került”. Aki valaki más domainje alatt kap aldomaint, az nem domain-használó: a szabályzat nem ad neki jogot, és a .hu alternatív vitarendezése is csak regisztrált (vagy feltételesen regisztrált) domain névre vonatkozik.

Értelmezés Az aldomain ezért mindig osztozik a szülődomain sorsán: ha az lejár, törlik, felfüggesztik vagy más használóhoz kerül, az aldomain vele együtt szűnik meg vagy kerül új kézbe. Az aldomain-ügyfélnek annyi védelme van, amennyit a szülődomain használójával kötött megállapodása ad.

Hivatalos adat Két hazai ügy is mutatja ezt. Egy 2009–2010-es szegedi perben egy cég városnevet tartalmazó domaint használt, és a polgármesteri hivatalnak aldomaint biztosított rajta; később az önkormányzat vitarendezési eljárásban megszerezte magát a domaint, a cég keresetét pedig a bíróság elutasította. A pote.hu 2026-os vitarendezési ügyében a panaszos egyetem arra is hivatkozott, hogy a – szerinte regisztrátori késedelem miatt – lejárt domain aldomainjei ma is használatban vannak, és 124 e-mail-cím kötődik hozzájuk; a döntés szerint a domain a panaszoltnak nem regisztrálható.

Aldomain mint termék: net.hu, lap.hu, extra.hu, hu.com, hu.net

Értelmezés Aldomain-kiosztás Magyarországon is régóta létezik, de a harmadik szintű név szinte mindig egy szolgáltatás – ingyenes tárhely, blog, portál, linkgyűjtemény – mellékterméke volt, nem önálló termék. Ha viszont valaki „domainként” vásárol ilyen nevet, a döntő különbség mindig ugyanaz:

• a nev.co.hu a magyar Nyilvántartónál önálló regisztráció, saját domain-használóval;
• a nev.extra.hu vagy a nev.hu.net egy másik szervezet domainje alatt kiadott név, amelynek fennmaradása a szülődomaintől és a szolgáltatótól függ.

Saját kutatás Korai net.hu-nevek. 1996-ban a Hungary.Network a saját net.hu domainje alatt adott nevet ügyfeleinek: az Internet Archive 1996 decemberéből őrzi a heureka.net.hu, 1998-ból az Országgyűlési Hivatal információs rendszerének mkogy.net.hu címén elérhető oldal mentését. Ezek a legkorábbi ügyfél-aldomainek közé tartoznak, amelyeket találtunk; a net.hu ma nem létezik.

Saját kutatás A Startlap lap.hu-rendszere. 2001 elején a Startlap önkéntes szerkesztőket keresett: „Mi adjuk a domain nevet, a Startlap támogatását […] valamint az aloldalon található egyik bannert, amit kedved szerint használhatsz fel, vagy akár értékesíthetsz is.” Az archív mentések szerint 2001 áprilisában 95, 2005 januárjában 2 717 *.lap.hu oldal volt. A rendszer ma is működik.

Saját kutatás Az extra.hu és a DotRoll. Az 1998 óta működő ingyenes tárhely ingyenessége 2010. március 31-én megszűnt. A DotRoll akkori közleménye szerint a felhasználók „a .hu-s másodszintű domainekhez hasonlóan (.utazas.hu, stb) megvásárolhatják az extra.hu-s nevüket”, „mint egy rendes domaint”, évi 1 000 forintért; a gazdátlan neveket 2010–2011-ben elárverezték. Ma a „.extra.hu domain név” a DotRoll kínálatában a valódi végződések között szerepel, évi 1 569 Ft + áfa áron. Értelmezés Ez a legtisztább hazai példa arra, hogy egy aldomain „domainként” is eladható – a szolgáltató maga is a közdomainekhez hasonlította. Jogilag azonban a nev.extra.hu az extra.hu aldomainje, a Nyilvántartó nem tartja nyilván.

Saját kutatás A nev.hu. Az Autoweb Kft. nagyjából 2004 és 2012 között kb. 270 keresztnév- és vezetéknév-.hu domain alatt adott névre szóló e-mail-címet és weboldalt, 2012-ben évi 9 990 forintért. A honlap ma nem érhető el.

Saját kutatás A hu.com és a hu.net. Az „ország.com” típusú magán-névterek mintája a kilencvenes évek közepe óta működő brit uk.com: a CentralNic saját .com domainjei alatt, regisztrátorokon keresztül árul neveket. A magyar változat, a hu.com egy regisztrátor 2017-es közleménye szerint 2017. április 30-án szűnt meg; ma egy harmadik fél domainje. A hu.net ma is regisztrálható. Saját oldala „The global domain for Hungary” szlogennel, a .hu szűkösségére hivatkozva hirdeti magát, de kimondja, hogy „no affiliation with the Hungarian government, .HU, or .NET”. 2026-os szabályzata szerint az üzemeltetője egy „8 Inc.” nevű cég, a jogviszonyra Nevada állam joga irányadó, a vitákat kötelező választottbíráskodás rendezi.

Értelmezés A hu.net tehát külsőre magyar, jogilag egy nevadai jog alá tartozó magán-névtér. A hu.com megszűnése pedig konkrét, magyar vonatkozású példa arra, mi történik egy magán-névtér ügyfeleivel, ha az üzemeltető kivezeti a terméket.

Saját kutatás Külföldi esetek is mutatják, hogy ennek a modellnek a kockázata a szülőszinten dől el:

• No-IP, 2014: egy amerikai bírósági végzés a Microsoftot tette a No-IP 23 ingyenes domainjének DNS-kezelőjévé; a No-IP szerint közel 5 millió hosztnév vált elérhetetlenné.
• gb.com, 2011: a szülődomain körüli tulajdonvita miatt a CentralNic gb.com alatti szolgáltatása átmenetileg megszakadt.

Felel-e a domain használója az aldomaineken megjelenő tartalomért?

Értelmezés Gyakori feltételezés, hogy aki aldomaint ad ki, automatikusan felel mindenért, ami alatta megjelenik. Az általunk vizsgált források ezt ebben a formában nem támasztják alá – a valódi kockázat máshol van. (A cikk nem jogi tanács.)

Hivatalos adat A .hu szabályzata az aldomaineket nem szabályozza, tehát a kiosztásukat sem tiltja, és olyan általános szabály sincs, amely a regisztrált domain használóját minden aldomain tartalmáért automatikusan kártérítési felelősséggel terhelné. Ha a kiosztó közvetítő szolgáltatónak minősül, az uniós digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) mentességi szabályai lehetnek irányadók – hogy melyik és milyen feltétellel, az a szolgáltatás tényleges működésétől függ. Tárhelyszolgáltatóként például az a döntő, hogy a jogellenes tartalomról tudomást szerezve haladéktalanul intézkedjen; a jogsértés abbahagyását pedig tőle is lehet követelni. Egy 2013-as fővárosi perben az elsőfokú ítélet szerint az eladott aldomain „ettől független weboldal” volt, a másodfok és a Kúria azonban már a tartalom gyors eltávolítására alapozott – általános elvet tehát nem mondtak ki.

Hivatalos adat A valódi kockázat a regisztrált domain szintjén van. A Nyilvántartó és a regisztrátor intézkedései – például a delegálás beszüntetése kéretlen levelezés miatt, vagy a felfüggesztés, ha a hatóság bűncselekmény alapos gyanúját közli – mindig a teljes regisztrált domainre vonatkoznak, a felfüggesztett domain pedig „technikailag nem működőképes”: vele együtt minden aldomainje elérhetetlenné válik. A hatósági blokkolás ezzel szemben adott esetben célzottan egy domainre vagy aldomainre is vonatkozhat; ha viszont a jogellenes tartalom technikailag nem választható el, a vele közös helyen lévő más tartalom is elérhetetlenné válhat.

Értelmezés Egyetlen problémás aldomain így a többi ügyfél aldomainjét is veszélyeztetheti. A Nyilvántartó a regisztrált domain használóját tartja nyilván, az aldomain ügyfelét nem, ezért a nyilvántartási eljárások – és jellemzően a panaszok, hatósági megkeresések is – hozzá futnak be.

Hivatalos adat A DRSz a domain nevek alatt közölt jogsértő tartalom miatti vitákra egy külön fórumot, a Hotline Döntnöki Fórumot is megnevezi; hogy ez ma ténylegesen működik-e, azt nem tudjuk.

Összefoglalva: négy név, négy státusz

Források és módszertan

• A .hu Nyilvántartó szabályzatai — Domainregisztrációs Szabályzat, hatályos 2026. július 1-jétől (PDF); a szabályzat-archívum korábbi változatai: 1997. június 16-tól, 1998. május 9-től, 2000. március 1-jétől, 2005. március 1-jétől, 2011. június 1-jétől, 2017. január 1-jétől és 2025. március 20-tól (PDF); Vitarendezési Eljárási Szabályzat, 2026. július 1-jétől (PDF).
• A domain.hu tájékoztató oldalai — Második szintű közdomainek; Speciális nevek; gov.hu; Tudástár: aldomainek; üzleti célú domainnév választása.
• Vitarendezés — a Tanácsadó Testület eseti állásfoglalásai, köztük a 30/2012. (laptop.co.hu), a 3/2000. (V. 24.) és az 53/2000. (XI. 22.); a 2/2000. (IV. 12.) elvi állásfoglalás; az alternatív vitarendezési döntések, köztük a pote.hu-ügy, DD 15/2026. (PDF); az ISZT 2025-ös döntnöki pályázati felhívása (PDF).
• Archív nyilvántartói és kormányzati oldalak az Internet Archive-ban — regisztrációs GYIK, 1998; második szintű közdomainek, 2000. március 4. és a „jogvita”-nyilatkozattal, 2000. május; zárolt nevek, 2000 és a Tanácsadó Testület közleménye; védett nevek, 2002 és angol változata, 2003; a Nyilvántartó .hu és co.hu névlistája, 2002. október; a gov.hu regisztrációs politikája, 1997; a nyugdíjbiztosítási portál, 2017.
• Aldomain-példák és szolgáltatások — archív oldalak: heureka.net.hu, 1996, mkogy.net.hu, 1998; a Startlap szerkesztői felhívása, 2001, oldallistája, 2001 és 2005; az extra.hu átalakulási oldala, sajtóközleménye és aukciója, 2010, valamint a mai .extra.hu-ajánlat; a nev.hu 2006-os és 2012-es nyitóoldala; a hu.com megszűnéséről egy regisztrátor 2017-es közleménye; a hu.net főoldala és szabályzata; a No-IP-ügyről a Microsoft és a No-IP 2014-es közleménye; a gb.com-ügyről a CentralNic 2011-es közleménye.
• Jogszabályok és bírósági döntések — (EU) 2022/2065 rendelet (DSA); 2001. évi CVIII. törvény; 2024. évi LXIX. törvény; 1991. évi XXXIV. törvény; a Fővárosi Törvényszék 25.P.24.098/2011/25. (2013), a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.221/2014/4. (2014), a Kúria Pfv.IV.20.248/2015/9. (2015), a Csongrád Megyei Bíróság 7.G.40.142/2009/6. (2009) és a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.394/2009/3. (2010) számú határozata a bírósági határozatok gyűjteményében.
• Nemzetközi és technikai források — RFC 1034, RFC 1035, RFC 2181, RFC 6265; Nominet, 2014; auDA; nic.at, 2018 (archív); SOU 2000:30 (Svédország); AFNIC Naming Policy, 2023 (PDF); NASK: a lengyel funkcionális domainek listája; Public Suffix List (2026. szeptember 25-i állapot); a NUI mint X.25-es hálózati felhasználói azonosító: Solstice X.25 Administration Guide – Network User Identifier Parameters.
• Saját mérés, 2026. szeptember 25. — DNS: nem rekurzív lekérdezés a .hu tekintélyes névszerverein a 31 közdomainre és kontrollnevekre, valamint rekurzív feloldás. Whois: a whois.nic.hu 43-as portja, kímélő ütemezéssel; a record created mező a jelenlegi rekord keletkezését mutatja, használóváltáskor újraindulhat, ezért nem feltétlenül az első regisztráció napja. Forgalom: a Nyilvántartó regisztrációra váró és törlés előtti parkolásban lévő domain neveinek listája, valamint a .hu statisztika; csak a végződések darabszámát rögzítettük, neveket és használókat nem. Webes jelenlét: a Common Crawl CC-MAIN-2026-39 indexe és TLD-statisztikája. A 2002-es állományt a Nyilvántartó 2001–2002-es nyilvános névlistáinak archív mentéseiből számoltuk újra; az arány az összes (közvetlen és közdomain alatti) névhez viszonyít.

A „Hivatalos adat” jelölésű állítások a .hu Nyilvántartó és más nyilvántartók hivatalos anyagaiból, jogszabályból, szabványból vagy bírósági és vitarendezési döntésből származnak; a „Saját kutatás” archív forrásokon és saját mérésen alapul; az „Értelmezés” szakmai olvasat. Sajtóforrást csak kiegészítésként, megjelölve használtunk. A természetes személyek adatait nem gyűjtöttük és nem közöljük; a közdomain alatti nevek használóiról nem állítunk semmit. A cikk nem jogi tanács.

Domaint keres?

Nézze meg az aktuális kínálatot, szűrjön ár, hossz és kategória szerint, és küldjön ajánlatot közvetlenül a hirdetőnek.

Piactér megnyitása

Eladná a domainjét?

Nézze meg, hogyan hirdetheti meg a nevét, és mire érdemes figyelnie az árazásnál.

Domain eladása